|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Feszty Árpád 2005. február folyamánAz Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./1996. augusztus 18.Aug. 18-án az ótordai unitárius templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A templom cintermében leleplezték Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi fafaragó által készített, a honfoglalásra emlékező kopjafát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Az újtordai dalárda műsora következett, majd a megjelentek megtekinthették a helyi RMDSZ által kiállított reprodukciót Feszty Árpád körképéről, a magyarok bejöveteléről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, valamint Pataky József, Torda és környéke RMDSZ-szervezetének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./1996. augusztus 18.Aug. 18-án az ótordai unitárius templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A templom cintermében leleplezték Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi fafaragó által készített, a honfoglalásra emlékező kopjafát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Az újtordai dalárda műsora következett, majd a megjelentek megtekinthették a helyi RMDSZ által kiállított reprodukciót Feszty Árpád körképéről, a magyarok bejöveteléről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, valamint Pataky József, Torda és környéke RMDSZ-szervezetének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./2001. április 25.A VI. Bánsági Magyar Napok keretében történt az ópusztaszeri kirándulás. Ápr. 22-én busz vitte az érdeklődőket a Nemzeti Történeti Emlékparkba, amelynek területén egykoron honfoglaló eleink az ország dolgait rendezték. Az érkezőt elsőnek Árpád vezér emlékműve ragadja meg, majd Feszty Árpád A magyarok bejövetele című híres körképe. - Ópusztaszerre legalább egyszer minden magyarnak el kellene jutnia, jegyzete meg az egyik résztvevő. /VI. Bánsági Magyar Napok. Emlékezetes kirándulás Ópusztaszerre. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2012. december 4.Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (1885-1902)Budapesten a Méry Ratio Könyvkiadó és a Pro Minoritate Alapítvány közös szervezésében tartják az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (1885-1902) c. című könyvsorozat bemutatóját. A rendezvény helyszíne és időpontja: Benczúr Ház, 1068 Budapest, Benczúr u. 27., Díszterem, 2012. december 4., 11 óra. A könyvbemutatóval párhuzamosan konferenciát is tartanak, melyen előadást tart Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szabó Csaba, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. Moderátor: Tamási Judit - Külügyminisztérium. A nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák–Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról. 21 kötetéből 7 foglalkozik a korabeli Magyarországgal (Általános rész, Alföld, Budapest, Dunántúl, Felső-Magyarország I–II., Erdély és a szomszédos hegyvidékek). Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben egyes néprajzi fejezetei forrásértékűek. Színvonaluk egyenetlensége és tudományos igényük hiányának ellenére a magyar népi kultúra első összefoglalási kísérletét nyújtják. Ugyancsak értékes a kötetek néprajzi illusztrációinak többsége. Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben 1887–1901 között jelent meg Budapesten. Az egész Monarchiát bemutató munka létrehozásának gondolata a néprajzot kedvelő és a birodalmat jól ismerő Rudolf trónörökös főherceg fejében született meg. Az osztrák rész főszerkesztőjének Joseph von Weilen lovagot, a magyar résznek Jókai Mórt kérte fel Rudolf. A magyar történetírás és néprajztudomány legjelesebb képviselői vettek részt a szövegrészek megírásában, például Marczali Henrik, Márki Sándor, Pulszky Ferenc, Mikszáth Kálmán. A kor legjobb magyar festőművészeit, grafikusait küldték szerte az országba, hogy megörökítsék a különböző tájakat, városokat. A Magyarországot bemutató kötetek számára dolgozott többek között Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Feszty Árpád. Az egész munka 396 füzetben jelent meg, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel. Napjainkra e könyvsorozat felbecsülhetetlen forrása lett a történészek, művészettörténészek és néprajzkutatók számára. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 21 kötete az interneten is elérhető. Felvidék.ma 2014. október 21.Aradi kisiskolások eredményes szereplése LakitelekenOktóber 15–16-án rendezték meg Lakiteleken a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Egyesülete szervezésében, az immár hagyományosnak számító, Tollas Tibor helyesírási egyéni- és csapatversenyt, 3-4. osztályos tanulók részére. Megyénket 5 iskolából (Arad – Mósóczy-telepi Aron Cotruş Gimnázium, Aurel Vlaicu Gimnázium, Neuman Fivérek Általános Iskola, Csiky Gergely Főgimnázium, valamint a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola) 16 kisdiák képviselőte. Az aradi résztvevők első napja korán indult, mert az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark meglátogatását nem hagyhattuk ki. A kissé borongós időben a kisiskolások és kísérőik megcsodálhatták a Feszty Árpád körképét, pár perc erejéig maguk is részesei lehettek a honfoglalásnak. Talán még nagyobb élmény volt a gyermekek számára, hogy belepillanthattak mindabba, ahogyan és ahol nagyszüleik és dédszüleik élhettek. Birtokukba vehették a régi községházát, postahivatalt, fodrászatot, iskolát, de még a szélmalom minden egyes részének működését is megtanulhatták. Lakiteleken egy rendhagyó foglalkozáson vettek részt Helyesírás érdekesen címmel, majd a finom vacsora után csapatos nyelvi játékok, versenyek által készültek a másnapi megmérettetésre. A másnapi helyesírási versenyt 3 ország közel 70 kisiskolása várta türelmetlenül, ami tollbamondásból és nyelvhelyességi gyakorlatokat magába foglaló feladatlapból állt. Az eredményhirdetést feszült izgalom előzte meg, de a kemény munka meghozta gyümölcsét. A győztesek értékes könyvjutalomban részesültek. Leib Gáspár György tanító tudósítása Nyugati Jelen (Arad) 2016. március 3.A Kölcsey Egyesület keddi gyűlésérőlKikerülhet a Feszty-kép a sötétből Kedden délután tartotta meg a Kölcsey Egyesület vezetősége a 2015-ös év értékelőjét, melynek végeztével az idei terveikről számoltak be – utóbbira fektetve nagyobb hangsúlyt, mert fontosabb a tervekkel foglalkozni. Az elhangzott beszámolókból kiderült, hogy különösebb pénzügyi gondok nélkül zárták 2015-öt, számokat inkább nem írok. Arra viszont mindenképpen kitérek, hogy az egyesület felelősséget érez nemcsak az elvégzett munka, de az elért eredmény iránt is. Fekete Károly is megfogalmazta, hogy az elért szint kötelez, és hogy a Kölcsey-díj egyre nagyobb elismerést jelent azok számára, akik megkapják. Idén folytatják a hagyományosnak számító rendezvényeket, új és nagy kihívás azonban a KITÁSZ (Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége) vándorgyűlése. És nem utolsó sorban szem előtt marad Feszty Árpád triptichonjának problémája is: ha ki is lehet bontani, hová lehet felállítani, és kerülhet-e eredeti helyére? A gyűlésen részt vett Bognár Levente, Arad alpolgármestere, valamint Sós Imre, a Gyulai Kulturális Egyesületek Szövetségének elnöke is. Ő rendkívül jó véleménnyel volt a Kölcsey Egyesületről: „Számomra ez a meghívás nagyon jó lehetőség volt arra, hogy belelássak egy aradi civilszervezet munkájába. Nagyszerű dolognak tartom, hogy olyan széles spektrumon gondolkodik a vezetőség, ami szinte irigylésre méltó. Nem is voltam teljesen felkészülve, és nem voltam tisztában azzal, hogy ilyen sokrétű egyesülettel lesz dolgom. A korábban kigondolt ötleteim az érvényüket vesztették, mert az egyesület már csinál valami olyat, vagy ahhoz hasonlót.” Az idei év tervei közé tartozik az is, hogy akár a középiskolában is megoldást keresnek az utánpótlás problémájára. Jó lenne létrehozni egy csoportot, szervezetet vagy hasonlót, amelynek tagjai együttműködnének a Kölcsey Egyesülettel, és olyan rendezvényeket szerveznének, amelyek a fiatalokat a kultúra felé csábítják. Természetesen a szponzorokról sem feledkeztek meg a felszólalók. Az egyesület munkájának kiemelt támogatója Böszörményi Zoltán és Borbély Melinda. Munkával való hozzájárulásukat megköszönték Nagy Istvánnak, Zehe Istvánnak, Vasile Andreinek, Siska-Szabó Zoltánnak és sok más jótevőnek. Mindenképpen megemlítendő az RMDSZ, a város Kulturális Központja, a Megyei Múzeum és személyesen az alpolgármester úr támogatása is. Gál Zoltán. Nyugati Jelen (Arad) 2016. március 4.Kolozsváron kezdődik a Feszty Árpád Emlékév vetélkedősorozataFeszty Árpád születésének 160. évfordulója és a körkép megalkotásának 120. évfordulója alkalmából, az idei évet a Feszty Körkép Alapítvány Feszty Emlékévnek hirdette meg. Az alapítvány Hazatérés címmel történelmi és ismeretterjesztő vetélkedőt hirdetett a Kárpát-medence területén élő diákok számára. „A Történelmi Magyarország területén élő, 10 és 18 életév közötti magyar ajkú gyermekek részére összeállított vetélkedősorozat azzal az üzenettel indul útjára, hogy bármely tájegységről érkezzünk is, ahol magyar szó, magyar lelkület lengi át szívünket, mindenhol otthon vagyunk, egyek vagyunk. Sorsunk közös, s ennek megfelelően egységes akarattal tudunk a jövőbe nézve olyan célokat megvalósítani, mint ezer éve Árpád vezér a magyarok bejövetelével, vagy Feszty Árpád, aki a kor jelentős szellemi alakjait és patrónusait mozgósítva határidőre elkészítette a körképet, melynek felállításában az egész nemzet egységes szívdobbanása lüktetett” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. Az emlékév vetélkedőjének első állomása Kolozsvár lesz. A március 12-13-án sorra kerülő kétnapos előadássorozat és ismeretterjesztő vetélkedő helyszíne a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem. A tudáspróbán hét csapat méri össze tehetségét, amelyre egy-egy csapatot Ógyalla és Eger városa, ötöt pedig a rendezvényt befogadó, Kolozsvár városa állít ki. Ezt követően az év során ellátogatnak a vetélkedővel a délvidéki Magyarkanizsára, a kárpátaljai Munkács városába, érintőlegesen kitekintenek a horvátországi Lovranba, Feszty Árpád életének utolsó helyszínére. Végül az emlékévet egy szakmai konferenciával zárják, melynek helyszíne a Felvidéken lévő Duna-menti Múzeum lesz. A konferencián képzőművészek, művészettörténészek, történészek tartanak előadásokat a témáról. T. Koós Imola. maszol.ro 2016. március 14.Kolozsvári diákrendezvénnyel kezdődött a Feszty Árpád-emlékévMagyarságtudományi előadással és diákvetélkedővel kezdődött szombaton Kolozsváron a 2016-os Feszty Árpád-emlékév rendezvénysorozata. A Feszty-körkép Alapítvány abból az alkalomból nyilvánította Feszty Árpád- emlékévvé 2016-ot, hogy a festőművész 160 éve született, és művésztársaival együtt 120 éve festette meg a magyarok Kárpát-medencei honfoglalásának a monumentális festményét. A Feszty-körképként ismert műalkotás az ópusztaszeri emlékparkban tekinthető meg. A Hazatérés című történelmi ismeretterjesztő vetélkedő során öt kolozsvári magyar középiskola diákcsapata, valamint a felvidéki Ógyalla (Feszty Árpád szülővárosa) és Felsőtárkány diákcsapata mérte össze a tudását a Feszty Árpád művészetéről és a honfoglalás koráról szóló játékos vetélkedőn. A versenyt a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Jókai Rózáról elnevezett csapata nyerte. A résztvevők szombaton délelőtt Ozsváth Sándor előadását hallgathatták meg. A művelődéstörténész a magyar kultúra két forrásáról, a keresztény kultúráról és az íjfeszítő népek kultúrájáról, valamint ezek összefonódásáról és máig ható jellemzőiről tartott előadást a diákoknak. Vasárnap Mónus József lovasíjász tartott bemutatót, és A lovasíjász című filmet nézhették meg. Ökrös Mariann, a Feszty-körkép Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta, amiként Árpád vezér összefogta a honfoglaló magyarokat, Feszty Árpád pedig a körkép megfestéséhez összegyűjtötte festőtársait, úgy próbálják most a Feszty-emlékév alkalmából összehozni a Kárpát-medence magyar középiskolásait. "Az a szándékunk, hogy minél többen látogassák meg Ópusztaszeren a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty- körképet. (…) Ne ballagjon úgy el gyerek az iskolából, hogy életében egyszer ne jusson el a magyarok bejövetelét ábrázoló monumentális festmény elé" – nyilatkozott Ökrös Mariann. Hozzátette, hogy a verseny a kárpátaljai Munkácson, a vajdasági Szabadkán és a felvidéki Komáromban folytatódik. Az első helyezett csapatok közösen nézhetik majd meg Ópusztaszeren a körképet, és vehetnek részt Kassai Lajos birtokán egynapos lovas-íjászprogramon. Népújság (Marosvásárhely) 2016. március 14.Feszty-emlékév: a kolozsvári csapat nyertMagyarságtudományi előadással és diákvetélkedővel kezdődött szombaton Kolozsváron a 2016-os Feszty Árpád-emlékév rendezvénysorozata. A Feszty-körkép Alapítvány abból az alkalomból nyilvánította Feszty Árpád-emlékévvé 2016-ot, hogy a festőművész 160 éve született, és művésztársaival együtt 120 éve festette meg a magyarok kárpát-medencei honfoglalásának a monumentális festményét. A Feszty-körképként ismert műalkotás az ópusztaszeri emlékparkban tekinthető meg. A Hazatérés című történelmi ismeretterjesztő vetélkedőn öt kolozsvári magyar középiskola diákcsapata, valamint a felvidéki Ógyalla (Feszty Árpád szülővárosa) és Felsőtárkány diákcsapata mérte össze a tudását. A versenyt a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Jókai Rózáról elnevezett csapata nyerte. Ozsváth Sándor művelődéstörténész a magyar kultúra két forrásáról, a keresztény kultúráról és az íjfeszítő népek kultúrájáról, valamint ezek összefonódásáról, és máig ható jellemzőiről tartott előadást a diákoknak. Vasárnap Mónus József lovasíjász tartott bemutatót, és A lovasíjász című filmet nézhették meg. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 23.HírsalátaFÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol) RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér) EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon) KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 23.Az Aradi Kultúrpalota kincseiMi lesz Feszty triptichonjával? Ha ma a képzőművészet iránt érdeklődő magyar a Feszty nevet hallja, mindenekelőtt a Magyarok bejövetele c. monumentális, a Szeged közelében, Ópusztaszeren kimondottan e célra épült rotondában (körcsarnokban) elhelyezett monumentális alkotásra gondol. A körkép műfajának bőven voltak ugyan előzményei Európában, magyar vonatkozásban mégis az első volt, és az éppen 120 éves, sok hányattatást megért festmény restaurálás utáni újbóli felállítása (1995) óta hatalmas tömegeket vonz. Kevesebben tudják azonban, hogy Feszty Árpád (1856–1914) egyik jelentős alkotása, az ugyancsak monumentálisnak nevezhető Krisztus temetése c. hármas kép Aradon található. Feltekerve, a múzeum raktárában, és pillanatnyilag senki nem tudja, milyen állapotban. A hasonló művek sorsából kiindulva egészen biztos, hogy sérülten, alapos restaurálásra szorulóan. Vannak még idős aradiak, akik annak idején látták „élőben”, falon az Aradi Kultúrpalotában lévő (időközben elköltöztetett) szépművészeti múzeumban a hatalmas méretű (400x312+600+312 cm, azaz négy méter magas, 12,24 méter hosszúságú) festményt. A kommunista diktatúra korszakában egy ideig, mondhatni furcsa módon, megtűrték, bibliai, vallásos ihletettsége dacára, aztán 1959-ben letakarták, majd eltávolították a kiállítási teremből. Van-e mód, lehetőség arra, hogy az aradi múzeum egyik kivételes, magyar vonatkozásban a Szabadság-szobor mellett talán legjelentősebb művészeti értéke újból a falra, a közönség elé kerüljön? A kérdésre ma, 2016 májusában nem könnyű és nem kockázatmentes válaszolni. Minthogy az Arad – Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt keretében a festmény restaurálása és újbóli közkinccsé tétele is szerepelt, igennel felelhetnénk. A projekt azonban elbukott, és ki tudja, hogy Arad következő városvezetése miként viszonyul majd a kérdéshez? Egyértelmű, hogy ez alkalommal sem a művészi értékről, hanem egyéb meggondolásokról van szó. A péntek késő délután az Aradi Városháza dísztermében (zsúfolt ház előtt) megrendezett összejövetel – a Kölcsey Egyesület újabbkori harmadik konferenciája – a triptichonról szólt. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára bevezetője után Bognár Levente aradi alpolgármester azt emelte ki, hogy a város kulturális értékeit az itt élő nemzetiségek közösen hozták létre, Jankó András Kölcsey-elnök azt fejtegette: lehet, hogy a mai jeles nap lesz, mert megmozdul valami a kép körül, és mások is felfigyelnek rá. A magyar kormány által meghirdetett lehetőségre a Kölcsey Egyesület májusban pályázatot nyújtott be. Fekete Károly elmondta: a megyei múzeum egykori munkatársától, Szabóné Ferencz Irmától „örökölte meg” a triptichon ügyét, és ismertette, hogyan került a kép a városba: az Aradi Kultúrpalota megnyitására a Magyar Szépművészeti Múzeum által itt letétbe helyezett képzőművészeti alkotások között volt. Két szemtanú szerint az 1950-es években itt állomásozó, múzeumlátogatásra vitt szovjet kiskatonák térdre borulva imádkoztak előtte... Görbe Márk budapesti művészettörténész a triptichon megszületésének körülményeiről és alkotójáról tartott igen érdekes előadást, Puskel Péter aradi helytörténész (előrebocsátva, hogy ő még látta a falon az alkotást a Kultúrpalotában) a kép sorsáról és utóéletéről szólva elmondta: amikor a Szépművészeti Múzeum 73 műalkotást Aradon letétbe helyezett, akkor a hármas kép értékét 232 ezer koronára becsülték – 250 ezer volt eredetileg a Kultúrpalota felépítésének (utóbb jócskán meghaladott) költsége. Ódry Mária festőművész, restaurátor egy XVIII. századi oltárkép általa végzett restaurálásáról, Matúz András ugyancsak a resturálásról szólt, Szentkirályi Miklós, a neves restaurátor, a Magyarországi Restaurátorkamara elnöke egy művészeti alkotás helyreállításának nemcsak gyakorlati, hanem elvi kérdéseiről is beszélt, támogatást ígérve arra az esetre, ha Feszty-hármas kép restaurálásra kerülne. A Municípiumi Kulturális Központ által támogatott színvonalas konferencia végén kiosztották Az Aradi Kultúrpalota kincse, Feszty Árpád triptichonja c. kétnyelvű művet, amely a konferencián elhangzott előadások bővebb szövegét tartalmazza, kiegészítve Juhász Bélának Ódry Máriával és Matúz Andrással készített interjúinak egy-egy részletével, valamint Andó Andrásnak a triptichon lehetséges jövőjéről írott cikkével. A Kölcsey Egyesület Fecskés sorozatának 34. kötetét Jankó András szerkesztette, olvasószerkesztő Fekete Károly, tördelő Nagy István. Gratulálunk hozzá! Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2016. június 13.Száz év után előkerült a Feszty-triptichon egyik vázlataÚgy látszik, az égiek is Feszty Árpád aradi Triptichonjának újjászületését kívánják, ezért jelet küldtek egy – a hármasképhez készült – tanulmány képében, mely pontosan a műről rendezett konferencia napján tűnt fel egy internetes kereskedelmi portálon. Gondolhatnánk, ez nem lehet véletlen, de az eladó valóban nem tudta, hogy milyen aktuális az általa birtokolt műalkotás, melynek azóta új tulajdonosa van. A harmincszor negyven centiméteres papírra készült vízfestmény a Triptichon középső táblája – Krisztus temetési menetének – hátterében látható sziklás domboldal egy részletéhez készült tanulmány. A meredek sziklafal aljában néhány szétszórt sziklatömb, közöttük alacsony bozót és kis virágok láthatók. A domboldalon lévő mélyedésből forrás fakad, mely felől vékony vízerek kanyarognak a rögös talajon. Igénytelen témának gondolhatnánk, de Feszty Árpád ezt a kis részletet is oly vitalitással és artisztikummal ábrázolta, hogy rögtön megérezzük az egyébként mindennapos látványnak számító kövek közt virágzó gyomok poézisét. A terméketlen talajból feltörő, növényeket tápláló forrásnak lehet jelképes jelentése is, mely a Triptichon témájául szolgáló krisztusi áldozatvállalással áll összefüggésben a halálból támadó új élet eszmerendszerént belül. A tárgyalt műalkotás nemcsak a Triptichon restaurálásánál lehet hasznunkra (lehetséges ugyanis, hogy az elkészült részlet nagyon rossz állapotba került, esetleg megsemmisült), hanem segítségével tanulmányozható a művész alkotói módszere is. Elsőként grafitceruzával történt a fő kompozíciós vonalak és elemek felvázolása helyenként satírozással megerősítve. Ezt követte a részletek vízfestékkel való gondos kidolgozása. A képen a barna és a zöld szín dominál – ezek azonban közelről megszemlélve olyan sokfajta árnyalatból tevődnek össze, hogy megállapítani sem lehet a felhasznált színek számát. A végső lépés a legvilágosabb részek fedőfehérrel történő kihangsúlyozása volt. Feszty Árpád a Triptichonhoz több tucat tanulmányt és vázlatot készített – vagyis a legkisebb részleteket is gondosan megtervezte. A művész precizitása és maximalizmusa ezen a tényen is jól érzékelhető. Ez a tanulmány valószínűleg azon 44 vázlat közé tartozik, melyek a hármaskép 1902-es budapesti bemutatója során kerültek eladásra összesen 3665 korona értékben. A tulajdonos szándékai szerint a műalkotás – az aradi Triptichon újbóli kiállításáig – lelkesítő és emlékeztető célzattal a Kölcsey Egyesület egyik közösségi helyiségében kerül elhelyezésre. A Feszty körkép Alapítvány 2016-ot, a festőművész születésének 160. évfordulóját Feszty-évvé nyilvánította és nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezik meg az alkotóról és műveiről. Így aztán különösen aktuális a Triptichon újbóli restaurálásának ügye. Görbe Márk művészettörténész, festményszakértő Nyugati Jelen (Arad) 2016. szeptember 12.A Kárpát-medence ÓpusztaszerenAz ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az egész Kárpát-medence területéről vonzza a látogatókat, ahogyan azt tervezői már az 1980-as évek derekán elképzelték. Az emlékhely története azonban ennél sokkal korábbra nyúlik vissza. Vendéglátónkat, Vincze Gábor történészt – akinek kalauzolásával az emlékpark valamennyi nevezetességét bejártuk – a nemzeti emlékhelyről faggattam. – Kezdjük a legelején: miért éppen Ópusztaszeren épült meg Magyarország Nemzeti Történeti Emlékparkja? – Ennek egyik kézenfekvő magyarázata az, hogy a 12. században itt egy igen jelentős egyházi központ létesült – egy nemzetségi monostor bencés templommal –, ami köré később mezőváros épült. Az 1500-as évek végéig egy virágzó egyházi szellemi központ működött Szeren, és azért épp itt, mert Szegedtől Buda fele egy ősi kereskedelmi út mentén feküdt. A régi térképek még megjelölték ezt az utat. A török világ végén a központ megszűnik, de a romok a 19. században is megmAradtak, a templom fala helyenként 2,5-3 méter magasan még állt. Az utókor fantáziáját az is felcsigázta, hogy Anonymus gestájában, a Gesta Hungarorumban földrajznevekkel precízen körül van írva Szer, a település. Anonymus krónikája szerint a honfoglaló vezérek itt jöttek össze, hogy meghányják-vessék az ország dolgait, és ezt a tényt a romantikus 19. században úgy dolgozták fel, hogy itt került sor Magyarország első országgyűlésére. – Az emlékpark legrégebbi, ma is álló alkotása az 1896-ban emelt Árpád-emlékmű. Tulajdonképpen ekkor született meg az emlékhely ötlete? – A millennium éve jó alkalom volt arra, hogy valamit kezdjenek ezzel a múlttal. A környék ekkor az északolasz származású Pallavicini Alfonz Károly őrgróf birtoka volt. Amikor szóba került a szeri történet, a mai emlékparktól 8 km-re található Pusztaszer falu Kecskemét városának a birtokaként szerepelt. Kecskemét egy Árpád-oszlopot szeretett volna állítani, amihez azonban sok pénze nem volt, az őrgróf viszont egy jókora Árpád-emlékmű felállítását vállalta olyan meggondolásból, hogy a híres romok az ő birtokán találhatók. Amikor Pallavicini őrgróf saját pénzén felépítette az emlékművet, sem a Kecskemétiek, sem a pusztaszeriek nem örültek neki, a hely azonban már Trianon előtt, majd a két világháború között az Árpád-kultusz melegágya, zarándokhelye lett, itt működött többek között a Pusztaszeri Árpád Egyesület. – Mit kezdett a kommunista éra a pusztaszeri Árpád-kultusszal? – A kommunisták egy roppant ravasz húzással erre a kultuszra még rátetettek egy lapáttal: 1945-ben itt kezdték el a magyarországi földosztást. Ennek kettős üzenete volt: Pallavicini őrgrófék birtokának szétverésével a gyűlölt arisztokraták elleni harcba foghattak, másrészt a hely szellemét igyekeztek deszakralizálni azzal, hogy később a földosztást a második honfoglalásként állították be. 1956 után ezzel az aktussal egy baj volt: a földosztó minisztert 1945-ben Nagy Imrének hívták, így aztán a második „honfoglalást” elhallgatták. A hatvanas években, Csongrád megyei szinten elindult egyféle mozgolódás, hogy kezdeni kellene valamit ezzel a történelmi örökséggel. 1945-től a kommunisták alapemberévé vált Erdei Ferenc – a Hazafias Népfront országos főtitkáraként – 1970-ben felveti, hogy létre kellene hozni egy történelmi emlékhelyet. Az országos pártvezetés meglepő módon nem sepri le az asztalról az ötletet, hanem bátorítja annak megvalósítását. Olyan neves személyiségek állnak az ügy mellé, mint Györffy György, a kor legjelesebb középkorász történésze, illetve a kissé perifériára szorított, de szakmailag abszolút elismert László Gyula régész-történész. Néhány „fontos elvtárs” létrehozza az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottságot, amely a Csongrád megyei múzeumok szegedi központját – Trogmayer Ottó vezetésével – azzal bízza meg, hogy ássák ki a romokat. Az 1971-ben elindult ásatások jelentették az emlékhely kezdetét. – Hogyan került képbe a Feszty-körkép? – 1972-ben László Gyula vetette fel annak a lehetőségét, hogy a készülő emlékparkban kapjon helyet a háború végén, Budapesten kétharmad részben megsemmisült Feszty-körkép még megmenthető része. A felvetést mind a helyi, mind a központi pártvezetés támogatta. Menet közben alakult ki az az elképzelés, hogy Feszty Árpádnak „A magyarok bejövetele” című körképét állítsák helyre és egy erre a célra készülő épületben mutassák be. A körkép Szegedre szállított mAradványainak a restaurálására azonban csak jóval később került sor. Az 1971-től harminc éven át minden nyáron folytatott ásatások kiderítették, mennyire fontos település romjai fekszenek a mai emlékpark helyén. A múzeum egyik munkatársa, a ma is élő Juhász Antal néprajzos professzor kezdettől fogva a szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozását irányította. A skanzen a két világháború közötti, illetve a 19. századi népi életet, a hagyományos alföldi paraszti világot mutatja be hitelesen. Juhász Antal a ma már mondhatni hungarikumnak számító Szeged környéki tanyavilággal kezdte a szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozását. Később elkészült szeged-alsóvárosi „paprikás porta”, a makói „hagymás” parasztház és több más hasonló építmény. – A kommunista időben hogyan sikerült ideológiamentes övezetnek megőrizni az emlékparkot? – Az 1945-ös földosztást követő években született „kettős honfoglalás” ötlete még sokáig kísértette az elvtársakat. Szerencsére a földosztás, mint „újabb honfoglalást” bemutató monumentális emlékmű, soha nem készült el, az utókorra fennmAradt pályaművek makettjeinek fényképe azonban ma is elrettentő látványt nyújt a korabeli tervekről. Ahogyan telt az idő, a nyolcvanas évekre az ideológiai vonal elfakult, elszürkült. – Az emlékpark igazi látványossága ma is a Feszty-körkép. Hogyan sikerült egy jórészt elégett, megsemmisült műalkotást ilyen tökéletesen restaurálni? – Ez a lengyel restaurátorok kiváló hozzáértését és mintegy négyéves munkáját dicséri. A nyolcvanas évek közepén kezdett épülni, és az évtized végére készült el a Rotunda, a körkép kiállítási helye. Ekkor már egyértelművé vált, hogy hozzá kell fogni a körkép restaurálásához. Még a pártállam idején, 1989-ben létrehoztak egy Feszty-körkép Alapítványt, amelynek az Országos Emlékbizottság mellett az volt a feladata, hogy a körkép rekonstrukcióját menedzselje. A meghirdetett nemzetközi pályázatra két csapat jelentkezett: egy magyar és egy lengyel. A lengyelek nagy előnye volt, hogy az 1794-es racławicei csatáról készült körképet egy évtizeddel korábban már restaurálták: a lengyelországi műalkotásból is nagyjából annyi mAradt, mint a Feszty-körképből. A mesterek pontosan tudták, hogy a megmAradt részeket hogyan és milyen technikával kell kiegészíteni. Trogmayer Ottó döntött a lengyelek mellett, amiből később sértődés lett, de az idő és az élet őt igazolta. Trogmayer Ottó tavaly halt meg: ő volt 1971-től az ópusztaszeri emlékparknak a motorja, az igazi atyja. Nélküle ez nem valósulhatott volna meg. A lengyelek 1991-ben kezdték el a restaurálást és 1995-ben sikerült átadni a teljesen felújított műalkotást. – Hogyan fogadta a közönség a régi pompájában megelevenedő Feszty-körképet? – Óriási „látogatói bumm” vette kezdetét Magyarországról és szerte a Kárpát-medenceéből. Európában nemcsak a magyaroknak, hanem az oroszoknak, a bolgároknak, a lengyeleknek, a svájciaknak, a németeknek, távolabb pedig a kínaiaknak és az amerikaiaknak is van történelmi eseményeket megörökítő körképük. Ez a műfaj még a mozi világa előtt terjedt el, hiszen több dimenzióban lehetett látványosan bemutatni monumentális eseményeket. Elfogadtatása azonban sem a kommunista években, sem a rendszerváltás után nem volt igazából gördülékeny Magyarországon. Amikor 1989 előtt néhány szocialista elvtárs fintorgott a kiállítás ötletén, Trogmayer Ottó azzal válaszolt, hogy ha Moszkvában, a szovjet elvtársak annyira büszkék a saját körképükre, mi miért ne lehetnénk azok? Amikor 1995-ben végre restaurálták, ezúttal a liberálisok fintorogtak, hogy miért kell egy 19. századi elavult giccset újra bemutatni. Trogmayer Ottó ezúttal azzal vágott vissza, hogy ha az Egyesült Államokban is van ilyen, és nagy sikernek örvend, nekik vajon miért nem giccs. – Milyen manapság az ópusztaszeri emlékpark látogatottsága? Mennyire sikerült megőrizni a kilencvenes évek „népvándorlásszerű” tumultusát? – A Feszty-körkép átadása után mintegy tíz éven keresztül nem került sor semmiféle komoly fejlesztésre, mert az akkori vezetés megelégedett azzal, hogy újabb és újabb tömegek kíváncsiak a Rotundában kiállított körképre, illetve az Emlékpark többi nevezetességére. Jó darabig ez működött is, a kétezres években azonban apadni kezdett a látogatói létszám. Ekkor vetődött fel, hogy új attrakciókat kellene bemutatni: többek között olyan interaktív kiállításokra van szükség, amelyek a mai fiatalokat is megfogják. A tavaly átadott látogatóközpont új színt hozott az emlékpark életébe. Például 3D-s történelmi filmvetítésre ülhetnek be, vagy a Rotundában olyan új szemléletű kiállítások is látogathatók, amelyek a mai tizenéves nemzedékek számára sokkal izgalmasabbak és érdekesebbek, mint egy régi szemléletű panoptikum. Bármilyen népszerű is egy kiállítóhely, ha nincs folyamatos fejlesztés és nincsenek új ötletek, egy idő múlva érdektelenségbe fullad. A mi feladatunk az, hogy újabb és újabb programokkal csaljuk ide a közönséget. – Mennyire kedvelik a Kárpát-medence elszakított területeiről érkező vendégek az emlékparkot? – Már a nyolcvanas évek közepén megfogalmazták az Emlékbizottság tagjai, hogy itt kell találkoznia a Kárpát-medencei magyarságnak, ahogyan azt Árpád fejedelem idejében tették eleink. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történtei Emlékparknak ma is ez az egyik legfontosabb küldetése: minél sűrűbben találkozzunk és ismerjük meg közös múltunkat. Makkay József erdelynaplo.ro Erdély.ma 2017. március 2.Helyreállíthatják Feszty Árpád Krisztus temetése című triptichonjátMűvészettörténeti jelentőségű eseményre került sor tegnap az Arad Megyei Múzeumban: kibontották az ’50-es években eltakart, majd 1977-ben feltekert és a múzeum pincéjében tárolt Feszty Árpád festette triptichont. Claudia Boghicevici, a megyei tanács alelnöke azt akarja, hogy uniós források felhasználásával restaurálják Feszty Krisztus temetése című triptichont. A tizenhárom méter hosszú, négy méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával. A monumentális alkotás eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeumból került Aradra. [Forrás: aradinap.ro] itthon.ma/erdelyorszag lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
